Őstermelő utáni öröklés

Csak néhány felvetés a felmerülő kérdésekből: Az élőállatot (bárány) az új vállalkozás tudta kiszámlázni, hogyan alakul a költsége? A mezőgazdasági gépek, eszközök hogyan amortizálhatók, hogyan kerülnek át az új vállalkozásba? Ha az elhunyt tulajdona, nem osztható szét, az elhalálozott bevallásai, hogy készülnek el?

A bérleti szerződés sorsa

A bérleti szerződés nem személyhez kötött jogviszony, ezért azt nem szünteti meg a bérlő vagy a bérbeadó halála.
A hatályos jogszabályok alapján a mezőgazdasági haszonbérleti szerződés az alábbi esetekben szűnik meg:

• a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a lejárat napján;
• közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon;
• a haszonbérlő gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével, a megszűnése napján;
• a haszonbérlő természetes személy halálával, feltéve, hogy az örökösök a Ptk.-ban meghatározott felmondási jogukat az ott meghatározott határidőben gyakorolják;
• azonnali hatályú felmondással;
• felmondással (korlátozott körben);
• ha a föld természeti erő közvetlen behatása következtében egészben vagy jelentős részben a haszonbérleti szerződés szerinti hasznosításra tartósan alkalmatlanná válik.

A határozott időtartamra kötött bérleti jogviszonyt a törvény vagy a felek által megkötött szerződés eltérő rendelkezése hiányában rendes felmondással nem lehet megszüntetni. Viszont a bérlő örökösei számára a Ptk. – speciális kivételként – határozott idejű jogviszony esetén is biztosítja a felmondási jogot.

 

letölthető bérleti szerződések

 

A bérbeadó oldalán ez azt jelenti, hogy a bérlő halála miatt bekövetkező, határozott időtartamra szóló bérleti jogviszony megszűnésének kockázatát a bérbeadó viseli.
Az örökösök e jogukat azonban csak szigorú, 30 napos határidőn belül, rendes felmondással gyakorolhatják. Ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától, hagyatéki eljárás esetén a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától, öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától kell számítani e határidőt.
A hagyatékátadó végzés azon a napon emelkedik jogerőre, amikor a fellebbezési határidő az eljárásban részt vett valamennyi érdekelt vonatkozásában lejárt, vagy per esetén, ha a másodfokú bíróság a hagyaték átadása kapcsán döntött.
Jelentősége van annak is, hogy az örökösök a felmondást az adott hónap 15. napját megelőzően vagy azt követően közlik írásban a bérbeadóval. Ez a szabály határozza meg ugyanis, hogy a bérbeadóval létrejött szerződés melyik napon szűnik meg.

Ha a felmondás az adott hónap 15. napját megelőzően kerül közlésre, akkor a szerződés a hónap végével szűnik meg. Az azon túl közölt felmondás azonban a következő hónap végével szünteti csak meg a bérleti szerződést.  
A kérdés megfogalmazásából következtethető, hogy az elhunyt örökösei szeretnék a bérleti jogviszonyt fenntartani, a földet a továbbiakban is mezőgazdasági tevékenységükhöz használni.
Ezért a bérbeadóval kell ez ügyben – célszerűen ingatlan ügyekben jártas ügyvéd megbízásával – egyeztetniük és a szerződés további sorsát megbeszélniük.

Termelési eszközök

Az elhunyt termelési eszközeit örökösei természetesen használhatják a saját mezőgazdasági tevékenységükhöz. Azt, hogy jelen esetben pontosan ki örökli az elhunyt vagyonát a körülményektől (van-e túlélő házastárs, végrendelet, stb.) függ.

Amennyiben a gyermekei, úgy egyenesági leszármazottakról lévén szó, illeték kiszabására nem kerül majd sor. Mivel ebben az értelemben ingyenes szerzésről beszélünk, az átvett és tovább hasznosított mezőgazdasági eszközök után értékcsökkenési leírást az őstermelést folytató örökös nem számolhat el. Abban az esetben, ha az őstermelést folytató megvásárolja ezeket az eszközöket attól, aki azokat megörökölte, akkor a vonatkozó szerződésben (ha az örökös áfa-alany minőségében örökölt, akkor a számlában) szereplő (áfa nélküli) vételár az, amely után az értékcsökkenési leírás elszámolható.
Az „egyedül” (azaz nem családi gazdaság tagjaként) dolgozó őstermelő csak saját, e minőségében kifizetett, az őstermelői tevékenységéhez kapcsolódó költségeit számolhatja el, a nevére szóló számlák, bizonylatok alapján. Továbbá az őstermelői tevékenységének megkezdését megelőzően legfeljebb három évvel korábban, a tevékenység érdekében beszerzett anyagok, tárgyi eszközök költségeit veheti figyelembe, ha rendelkezik ezekről számlákkal, nem egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemélytől történő vásárlás esetén szerződéssel.

Költségelszámolás

Az őstermelők költség elszámolásának szabályait az Szja tv. 16-23. §-ai, valamint a 3. számú melléklete, illetve a tárgyi eszközök értékcsökkenését illetően a 11. számú melléklete tartalmazza.

Az őstermelők költségelszámolásának vélelmezett alapesete az átalányadózás.

Ha az érintett nem tett ennek ellentmondó nyilatkozatot (azaz nem választotta a tételes költségelszámolást), akkor az öröklött eszközök bekerülési értéke „hiányának” nincs jelentősége.
Az elhunyt magánszemélyek adóbevallását hivatalból a NAV készíti el, és az elhunyt adóigazolványát is bevonja. (Ilyen esetben valójában nem is adóbevallásról beszélünk, hanem egy adóhatósági határozatról, amelyben A NAV kimutatja a jövedelmeket és az esetlegesen még fizetendő közterheket).
A NAV az adózó házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.
Fontos, hogy az adóhatóság az örököst kötelezi az elhunyt esetleges tartozásának a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belüli megfizetésére, illetve 30 napon belül kiutalja az elhunytnak járó költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést az örökösnek, örökrésze arányában.
Célszerű a helyzetet már év közben is rendezni, így javaslom, az örökös(ök) keresse fel az elhunyt legutolsó lakhelye szerint illetékes NAV ügyfélszolgálatot az ügyben.